2016. május 8., vasárnap
2016. május 4., szerda
Reflexió a mikrotanításról
Előző héten Ildivel tartottuk meg a mikrotanításunkat a Redmenta nevű feladatlap-készítő programról. Úgy vélem, talán ez volt az egyik leghasznosabb szoftver, amivel megismerkedtem a képzés során.
Ildivel kb. két héttel az előadás előtt ültünk össze először. Akkor ismerkedtünk meg a programmal és néztük át a benne megtalálható funkciókat. Nem is tartott sokáig, mire kieszeltük a nagy tervet az órára vonatkozóan. Úgy gondoltuk, érdemes lenne egy viszonylag szorosabb kapcsolatot létrehozni a két óra között. Ezért azt találtuk ki, hogy mi ketten egy kis előkészítőt tartunk azon végzős, emelt biológiát tanuló diákok számára, akik jelentkeztek a nemrég indult korrepetálós programra, melynek keretén belül egyel fiatalabb fakultációsokkal foglalkoznak majd, az érettségire való felkészítést segítve. Ebbe a kis kerettörténetbe tökéletesen beleillett a program, hiszen minden oktatással kapcsolatos tevékenység szerves része a számonkérés, a tudás felmérése. Ezt segítik a tesztfeladatok, amiket - mint láthattuk - az interneten is össze tudunk állítani.
Az előkészületek azt gondolom többnyire zökkenőmentesen folytak. Az alapkoncepció birtokában a részleteket könnyedén átbeszéltük. Persze az utolsó pár napban hosszas fejtörést okozott néhány dolog. Ez pedig a csoportokkal és a megosztással kapcsolatban merült fel. Eredetileg azt szerettem volna, ha a felregisztrált társaink három csoportba kerülnének. Majd pedig a csoportokon belülre fel tudják tölteni az elkészített feladatlapjaikat. Szerencsére rájöttem, hogy ez egy lehetetlen küldetés, ugyanis a csoportvezető - tehát én - hívom meg őket, mint tanár a diákjait. Ergo, a diákok csak a teszt kitöltésére "alkalmasak" és nem a létrehozására. Szóval többször is próbáltuk mire rájöttünk, hogy így nem tudjuk majd közös térbe helyezni az elkészült feladatokat. Ráadásul egy kis időre maga a Redmenta is beadta a kulcsot és nagyon reménykedtünk, hogy a szerverhiba másnapra megszűnik. Szerencsére csak egy órát vett el a nyugalmunkból.
A Drive-os ötlet eredetileg is a tervbe került, hogy a direktcímek egy helyre kerüljenek. A tanárnő javaslatára módosítottam az óratervemet azzal kiegészítve, hogy egy elkészült feladatlap kerüljön bemutatásra. A három csoporthoz szükséges anyag összeállítása a többiek szemében hosszú időnek tűnt, azonban én maximum 1 órát foglalkoztam vele. Rájöttem a dinamikájára és az oldal, amit forrásként használtam, egyértelmű volt számomra.
A kivitelezésről még pár szóban. Társam kissé megcsúszott az időben, de nagyjából mindent megmutatott, amire sort akart keríteni. Azt hiszem a felület, melyet megismertünk elég kezelhető és logikus. Könnyen hozzászokhat az ember.
A saját részem előtt eléggé izgultam. Este párszor elmondtam hajmosás közben magamnak. :) Érdemes volt szóról szóra leírni, hogy mit és hogyan szeretnék mondani a többieknek az óra során. Ez támaszt nyújtott, mert féltem, hogy elfelejtem majd a mondandóm. Magam is meglepődtem, hogy mennyire lendületesre vettem a figurát, és jó érzés volt látni azt, hogy amit kigondoltam az percre pontosan működik. Élveztem a tanórát, még ha csak 20 percig tartott, akkor is. A Redmenta nevű program pedig nagyon hasznos és ötletes. Szeretném alkalmazni a jövőben.
2016. április 26., kedd
Socrative
Kilépőkártya
GONDOLAT:
Vajon mire van szüksége a mai középiskolai diáknak? Mi az, ami lelkesíti? A Socrative programot használva arra jutottam, hogy sokat számít a letisztultság, az egyszerűség. Ezen felül az is, amikor valami nem az érdemjegyekről szól. Amikor a diák véleménye számít és használhatja azt, amivel szinte már együtt nőtt fel: azokat a technikákat, melyeket a hétköznapi életben is magánál tart, alkalmaz. Okostelefon, internet. Úgy tűnik, ezek a dolgok nem kerülhetők el egy tanóra során. Illetve elkerülhetők, csak ez egy nehezebb útja az oktatásnak. Jó lenne megtalálni tanításban a közép utat a virtuális eszközök használatával. Ami még egészséges és ösztönző is egyben. Kicsit elszakadni a hagyományoktól, de közben ragaszkodni a jól bevált módszerekhez. Hiszen a hagyomány és a modern világ nem zárja ki egymást.
KÉRDÉS: Vajon lesz-e olyan rugalmas a magyar oktatás, hogy időt és teret engedjen az ehhez hasonló programok használatához? Vajon lesz-e hozzá akarat, hogy megismerjék, akár a Socrative-ot, akár más programot, elszakadva a kötöttségektől? Ezek a kis modern "kitörések" vajon hasznosulnak-e majd a közeljövőben?
SZEMÉLYES MEGJEGYZÉS:
Szeretnék egy olyan iskolában tanítani, ahol próbálnak nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a számítástechnikai eszközök, a különböző szoftverek zökkenőmentesen működjenek. Azt gondolom, erre törekedni kell, különben bármi, amit használunk a tanítás során, csak nyűggé válik, ha folyton probléma van vele. A modern eszközök használata az oktatásban nem kis kihívást jelent. Hiszen minden, amit létre hoztak, az egyszer el is tud romolni. Ezért fontos az igényesség és az, hogy ne féljünk használni az IKT-s eszközöket és számítástechnikai rendszereket.
2016. április 19., kedd
Quizlet
Előző alkalommal a Quizlet nevű programmal ismerkedtünk meg. Házi feladatként pedig egy maxuimum 160 karakterből álló sms-t kellett elkészíteni. Íme az enyém!
2016. április 12., kedd
Digitális történetem
Erre a hétre a Wevideo segítségével kellett készítenem egy 2-3 perces videót. Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy mit készítsek: saját történetet, vagy egy író bőrébe bújva meséljek? Végül egy versnél maradtam, melyet Szabó Lőrinc írt. A vers felépítése éppen illett a feladatomhoz. Ezt a verset egy megzenésítésként hallottam először a Misztrál együttes előadásában. Nagyon szeretem még most is ezt a dalt. Éppen ezért volt nehéz számomra a videóban az aláfestő zene kiválasztása. Ugyanis ahogy felolvastam, egyfolytában az a dal jutott eszembe. Nagyon sok instrumentális zenét meghallgattam, végül egy ismerősöm ajánlotta a Youtube Hangkönyvtár funkcióját. Itt beállítottam, hogy milyen stílusban és hangulatban keresek számokat. Végül rátaláltam arra, mely a videóm alatt fut. Hangulatban és hangzásban nagyon hasonlít a Misztrál együttes dalára. Ennek nagyon megörültem.
(Mellékesen, akit érdekel ez a dal, itt meghallgathatja. :) )
Nagyon élvezetes időtöltésnek bizonyult számomra ez a feladat. Jó látni, hogy elkészül a kezem alatt egy saját videó, a saját hangommal, a saját ötleteimmel. Nem csodálom, hogy olyan sok saját készítésű videó kering az interneten. Ezek után szívesen készítenék még több hasonlót is.
A program használata nem okozott különösebb problémát. Egy-két helyen elakadtam. Például akkor, amikor az áttűnési effekteket szúrtam be. Ilyenkor gyakran előfordult, hogy az utána következő kép teljesen elvékonyodott, és nem tudtam megragadni az egeremmel. Aztán rájöttem - kis segítséggel - a titok nyitjára. Szerintem a Wevideo nagyon egyszerű és logikus a használata. Tudom ajánlani bárkinek, aki kezdő szinten áll a videókészítés világában.
Végezetül megmutatom az elkészített videómat, melyet alább tekinthettek meg.
Jó szórakozást!
2016. április 4., hétfő
Interaktív tábla
A következő bejegyzésemben találjátok azt a mini tananyagomat, melyet a Smart Notebook 15 segítségével készítettem el. Ez első sorban segítség a témához. Mivel 4 lapon nem lehet egy komplett témakört ismertetni, ezért csak vázlatpontosan, főleg képre hagyatkozva ismertettem azt. A keringési rendszert választottam, mert erről találtam érthető videókat. Igaz, hogy többnyire angol nyelven, de tanári magyarázattal megértik a diákok ha nyelvi hiányosságokba ütköznek. Ez a tananyag a 8. osztályban kerül elő elsőként. Az egyik videó - a véralvadásos - konkrétan a 8. évfolyamosoknak készült. Az az igazság, hogy nem emlékszem már arra, milyen volt a 8. osztályban a biológia óra. Ezért meglepődtem, hogy milyen egyértelműen használja a szakszavakat. Nem emlékeztem arra, hogy ilyen részletesen kérték számon rajtunk például a véralvadás folyamatát.
Az elkészült tananyagomat pedig itt találhatjátok.
2016. március 22., kedd
Időszalag
Következő feladatom a Timetoast nevű programhoz kapcsolódik. A program használata nagyon egyszerű. Lényege, hogy egy eseménysort, egy életrajzot, vagy akár egy folyamat lejátszódását tudjuk ábrázolni egy idővonalon. Személetes és tömör.
Az idővonalat Charles Darwin életéről és pályafutásáról alkottam meg, melyet itt találhattok:
A Timetoast használata során...
meglepett, hogy ilyen egyszerűen fel tudom vinni az adatokat, és tudok képet csatolni minden egyes időponthoz.
zavart, hogy amikor csak az évet ismertem, akkor nem tudtam kiiktatni a hónap/nap funkciót.
megtudtam, hogy az első ránézésre komplikált program egyszerűen és átláthatóan kezelhető.
felmerült bennem az a kérdés, hogy egy ehhez hasonló idővonal vajon hozzájárul-e a leendő diákjaim felkészüléséhez? Kíváncsi vagyok, hogy milyen véleménnyel lennének róla.
A képek forrásai: cd1, cd2, cd3, cd4, cd5, cd6, cd7, cd8, cd9, cd10
2016. március 15., kedd
Fogalomtérkép
A következő bejegyzésem a Mindmeister-rel elkészített fogalomtérképemről és a készítése közben szerzett tapasztalataimról szól. Ezért most megmutatom, mi sült ki belőle.
A légzőszervrendszer by A. Eszti
A fogalomtérkép készítése nem ment zökkenőmentesen. Már az elején problémákba ütköztem. Konkrétan a kép csatolásakor toporogtam egy helyben. Azt akarta, hogy fizessek elő bizonyos szolgáltatásokra. Párszor eljátszottam ezt a pötyögést. Szerencsére drága szaktársaim, Kata és Vivi adtak egy kis löketet. Utána már minden ment magától szinte.
A térképet nagyon értelmesnek találom. Ennél célratörőbb és vázlatosabb módot nem is találnék szerintem. Tetszik, hogy lehet variálni a térkép kinézetei között. Az elrendezésben is majdhogynem teljesen szabad kezet kaptam. Mondjuk szerettem volna az al-alegységeket is megformálni, de ahhoz más típusra kellett volna váltanom talán. Így meg tetszett a látvány. Szóval nem lehet minden vonalkát elhúzgálni akármerre, mert akkor könnyedén átugrik egy másik alegységhez. Bár az én gondolattérképezéseim könnyedén bonyolulttá válnak. Talán jobb is így, hogy nem tehettem meg bármit, amit szerettem volna.
Témaként a légzőszervrendszert választottam, melyet én az 5 évfolyamos biológia-ökológia tagozatos gimnáziumomban a 12. osztályban tanultam. Azt gondolom, ez a téma tökéletesen alkalmas egy gondolattérképhez, ugyanis rettentően logikus - mint úgy a szervrendszerek felépítése általában. Tehát választhattam volna bármilyen másik szervrendszert is. A kérdés mindig ugyan az: mi a feladata, és hogy épül fel? A struktúra hierarchikusan épül egymásra: kicsi sejtektől a nagy szervekig, szervrendszerekig. Ezt a gondolattérképen tökéletesen lehet ábrázolni az ágakkal.
A képek illusztrálják az adott szerv felépítését. Egy érdekes videót is csatoltam a hangszalagok működéséről. Szerintem hasznos az ilyen térképeknél a képek, videók használata. Feldobják a megjelenését.
Összességében csak ajánlani tudom mindenkinek. Bele kell rázódni a használatába, az egyszer biztos. Viszont szerintem rövidebb időbe telik megalkotni egy gondolattérképet, mint bármi mással. Az iskolában célszerű lesz a használata. Nemcsak a tanár, hanem a diák is foglalkozhat vele. Szerintem órai munkaként is bevonható esetleg olyan órán, ahol tudnak számítógépet használni. A házi feladat is kötődhet akár egy gondolattérkép elkészítéséhez. Ezt a programot szerintem meg fogom mutatni a leendő diákjaimnak is. Vagy ha nem is én, de az informatika tanár remélhetőleg...
2016. március 8., kedd
Google Tour Builder
Az utolsó óránkon a Google egy alkalmazását, a Drive-ot ismertem meg. Nem volt számomra idegen, azonban okozott némi kellemes meglepetést. Hát még a következő feladatom! A neve: Google Tour Builder. Még sosem hallottam erről az alkalmazásról, de már elsőre nagyon megtetszett. Nagyon praktikusnak találom, mert egyszerű használni és nagy segítséget nyújthat egy-egy kirándulás megtervezéséhez.
Feladatom az volt, hogy tervezzek meg egy - minimum 5 állomásból álló - kirándulást. Gondolkoztam, vajon elég lesz- e egy napba sűrítenem, de rájöttem, hogy egy három napos, akár egy hosszú hétvégére tervezett út az ideális számomra.
Természetesen a Balaton-felvidék páratlan szépségű tájai jutottak eszembe legelőször. Utazásom első állomása Balatonfüred, ahol a tóparton található Vaszary-villa egy kiállítását tekintjük meg. Ez után rövid sétát ejthetünk a nyáron egyébként is nyüzsgő, élettel teli Tagore sétányon.
Délután Tihanyba utazunk, ahol a csomagjainkat letéve nekivágunk egy nagyobb túrának a félszigeten. Könnyed tempóval egy délután alatt bebarangolható még a leghosszabb túraútvonal is. Este szabadprogramot terveztem.
Másnap továbbindulunk a Balaton nyugati irányába, melynek aznapi első rövidke állomása Balatonudvari. Itt találhatóak a nevezetes, 19. századi szív alakú sírhelyek. Egy kis utánajárással mindenki tájékozódhat az eredetéről. Ez után továbbindulva, kicsit eltávolodunk a parttól és elutazunk Szentbékkállára. Itt egy környékbeli geológus mérnök siet segítségünkre, aki beavat minket az itt található kőtenger "rejtelmeibe". Az ingókő után kora délután Badacsonyba visz utunk, ahol a nap részét strandolással és a holnapi túrára való fizikai/lelki felkészüléssel töltjük.
Kirándulásunk harmadik napján megtámadjuk a Badacsonyt, melynek tetején nem rég épült újjá a kilátó. Túránk végén pazar látványban lehet részünk a legfelső szintről. Harmadik napunk pedig ezzel zárul. Hazautazás a késő délutáni órákban.
A kirándulástervezetemet itt olvashatjátok.
Élvezettel készítettem el ezt a kis kirándulás tervezetet. Szerintem a közeljövőben nagy hasznát veszem majd, hiszen ezzel akár az egyetemi éveink alatt is könnyen szervezhetünk bármit a szaktársaimmal. Remélem hasznotokra válik nektek is!
2016. március 2., szerda
Óraterv részlet
Mostani bejegyzésem az itt látható óraterv részletről szól. Ezt a részletet az előző órán készítettük. Jelen esetben az Európai Unió politikai intézményrendszerét szemeltük ki órai témaként.
Mit is takar egy óraterv? Tulajdonképpen egy segítség, egy támpont, melyet a tanár igénye szerint hoz létre. Az igény pedig magába foglalja a következetességet, a megfelelő időgazdálkodást és a tananyag elsajátításához szükséges segédeszközöket is. Természetesen az elkészítése sok időt vesz igénybe, ugyanis végig kell gondolni az óra teljes menetét, minden egyes percét. Fontos szem előtt tartani, hogy kiknek tartjuk az órát, milyen típusú maga a tanóra. Az óraterv két részből tevődik össze, és mindkét rész tökéletes segítséget nyújt az adatok rögzítéséhez és az óra menetének elkészítéséhez.
Először is érdemes tisztázni az osztály létszámát, az évfolyamot, azt, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre összesen. Fontos eldönteni, hogy milyen kompetenciákat fejlesztünk, milyen előzetes munkálatok szükségesek az óra lebonyolításához.
A táblázatos rész segít az óra menetének beosztásában. Érdemes minél részletesebb képet alkotni az óra menetéről, belekalkulálva az esetleges nehézségeket (fegyelmezés, segédeszköz hibája ... ). Lényeges, hogy ne essünk át a ló túloldalára. Itt arra gondolok, hogy egy túlzsúfolt óra sem szerencsés. Inkább elégedjünk meg a kevesebbel, mely szépen ki van dolgozva. Így nem fogunk attól félni, hogy túl sok dolgot terveztünk az órába és kifutunk az időből. Talán ez a legnehezebb része az óraterv elkészítésének. A táblázatot perces terminusokra oszthatjuk.
Az itt található részletben felvázoltuk, hogy mi szükséges az elsajátítandó tananyag ismertetéséhez, milyen módszert alkalmazunk, mi az oktatandó tartalom.
Az első gondolatom az óratervvel kapcsolatban az, hogy "Te jó ég, mennyi időt fogok ezzel eltölteni mikor tanítani fogok?!". Nagyon remélem, hogy hamar belerázódom majd. Tudom, hogy elsőre csak ennek a megalkotásával lendülök túl a kezdeti nehézségeken. Nem fogom elsőre eltalálni az órákhoz szükséges megfelelő lendületet, időbeosztást. Ráadásul az elején biztosan rettentően fogok izgulni. Szerintem fontos lépése a tanításnak az azt megelőző tervezés. Ezért is örülök, hogy ezen a kurzuson végre láthattam egy igazi óraterv-sablont.
2016. március 1., kedd
Digitális tananyag
Most következő bejegyzésemben két digitális tananyagtárat hasonlítok össze. Ez a kettő pedig a Sulinet és a Videótanár oldala. Terveztem a Zanza.tv oldalát is használni, de itt sajnos nem találtam természettudománnyal kapcsolatos fogalmakat, bejegyzéseket. Összességében a Sulinetes ismeretanyag tetszett jobban. A továbbiakban részletezem, hogy miért.
Az érzékszervekről kerestem a két oldalon anyagot.
Keresésem eredményei az alábbi két linken tekinthetők meg:
http://videotanar.hu/tananyagok/36/az-erzekszervek/
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-11-evfolyam/tevekenysegek-az-idegrendszer-erzekszervek-temakoreben/az-idegrendszer-iii-erzekszervek-magasabb-szintu-idegi-mukodesek-az-agy-fejlodese-es-az-emberi-evolucio
Míg a Sulinetes tananyagtár legfőképpen csak szöveges bejegyzéseket rejt, addig a Videótanár oldalán csak videókkal találkoztam. A témámon belül is csak egy videót találtam.
Megjelenés szempontjából a videó jobban tetszett. Az oldal letisztult, modern és a benne található videók is viszonylag jó minőségben megtekinthetők.
Ezzel szemben a Sulinetes tananyag első ránézésre nagyon kuszának tűnt.
Először zavart, hogy azonnal egy tesztsor jelenik meg. Hosszabb vizsgálódás után azonban megszoktam a látványt és könnyen kezeltem a felületet.
A Videótáron található 19 perces videó tartalmilag és megjelenésileg sem nyerte el a tetszésemet. Kis méretben a kivetített ábrák alig látszódtak, és előfordult, hogy még a teljes képernyőn is csak pár másodpercig láttam őket valamelyik sarokba benyomva. A videó alatt beszélő hölgy hangja nem kötötte le a figyelmemet. Sokat hibázott és éreztem rajta, hogy ideges a felvétel közben.
Csodálkoztam, hogy ezen az oldalon csak 8. osztályosoknak készültek anyagok. Az ismeret mennyisége szempontjából a Sulinet tudásbázisa sokkal kiterjedtebb. Ráadásul az a téma, melyet én választottam, gyönyörűen fel van osztva évfolyamokra, azon belül is külön témákra (A látás, A hallás és az egyensúlyozás stb.).
Miután jobban beleástam magam a Sulineten található anyagba, rájöttem, hogy precízen, jól átgondoltan van megjelenítve. Például a 11. osztályos tananyagban a jelen témán belüli alegységek iránymutatást adnak, hogy miről olvashatunk a továbbiakban.
Egy-egy témán belül részletes leírást is találunk, melyek szemléletes ábrákkal egészülnek ki. Nyelvezete könnyű és élvezhető.
Az oldalon könnyen eligazodtam. Tetszett, hogy egy-egy témán belül a Fogalmak-fülre kattintva megtaláltam, hogy milyen előismeretek szükségesek, mik az elsajátítandó fogalmak, vagy éppen mik kapcsolódnak még az adott témához.
Végeredményben a Sulinet anyaga bizonyult jobbnak számomra. Ezt szívesen ajánlanám leendő diákjaimnak, ha esetleg szükségük lenne rá. Nem állítom, hogy sokkal több ismeretanyagot takar, mint amit mondjuk én elmondanék az órákon, de a tematikus felépítése sokat segíthet a tanulás során.
2016. február 23., kedd
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia a NAT szerint az információs társadalom technológiáinak (IST) használatát jelenti. Ez többek között az IKT eszközök alkalmazását takarja, ami magában foglalja az adatbázisok, táblázatok kezelését, a szövegszerkesztést, valamint az elektronikus módon történő kommunikációt. Célja, hogy a tanulók az informatikai kompetenciák elsajátításán keresztül megértsék a szaktárgyakat. Ehhez a következő készségekre van szükségük diákjainknak: információk felismerése, keresése, összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, valamint alkalmazása. Ezen kívül fontos az interneten zajló hálózati együttműködés és kommunikáció. Mivel a digitális kompetencia elsajátításán keresztül a szaktárgyak megértése könnyebb, így elengedhetetlen feladat ennek fejlesztése a sikeresebb tanítás érdekében. A továbbiakban erre adnék néhány javaslatot a szaktárgyamhoz, a földrajzhoz kapcsolódóan.
Egyre elterjedtebb, és a gyerekek által is minden bizonnyal ismert szolgáltatás a Google Earth. Így véleményem szerint érdemes lenne ennek segítségével domborzati-, és térképadatokat, képeket, egyéb tartalmakat megnézni, elemezni. A Google másik szolgáltatása a Google Maps is remekül alkalmazható földrajzórákon. Útvonalterveket készíthetnek a segítségével. Szívesen adnék diákjaimnak olyan komplexebb feladatot, ahol egy utazást, nyaralást kell megtervezniük kisebb csoportokban. Az úti cél kiválasztása után szállást kellene keresniük, fel kellene mérniük, hogy milyen közlekedési eszközzel a legérdemesebb utazni, körül kellene nézniük, hogy milyen kikapcsolódási lehetőségeket, szabadidős tevékenységeket kínálnak a közelben. Először megbecsülhetnék, hogy ez mennyibe fog kerülni, majd a konkrét adatok megkeresésével már kalkulációt is tudnának készíteni. Ezekhez a feladatokhoz mind-mind IKT-s eszközöket kellene használniuk, hiszen csak internettel oldhatóak meg. Google Maps-et hívhatnának segítségül, majd a feladat összegzéseként egy írásos összefoglalót írhatnának, amivel szöveget is szerkesztenek. A kalkuláció része táblázatos formában lenne a legjobb, hogy az Excel használatával is megismerkedjenek. Kisebbeknél el tudom képzelni, hogy kedvenc tájukról, vagy országukról kelljen képeket gyűjteniük, és azokat Power Point segítségével bemutatni a társaiknak. Ezeken kívül egy-egy dokumentumfilm közös megnézése mindig érdekes lehet számukra.
Biológiából nagyon hasznosnak tartom a Youtube-ra feltölt kísérleteket: hagymanyúzat készítése, virágszirom szín változása különböző pH-ra, stb. A sejtalkotók, szervrendszerek működését mozgó, akár 3 dimenziós folyamat-videókkal is be tudjuk mutatni, ezáltal a szabad szemmel nem látható, alapvető mechanizmusok is könnyen értelmezhetővé válnak. Az interneten szebbnél szebb képek tárulnak a diákok szemei elé, ha csak magára a természetre, a benne élő élőlényekre gondolunk.
Összességében a biológia-és földrajzórákon szerencsére széles körben tudjuk használni a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket és szerintem érdemes is. A mai gyerekek már digitális bennszülötteknek számítanak, így számukra az informatikai eszközök használata természetes, így egy-egy tananyag is elfogadhatóbbá válhat számukra, ha a nekik tetsző módon van tálalva.
Elméleti háttér
A következő bejegyzésem két elemzést, illetve reflexiót is tartalmaz majd. Sikerült egy olyan videót és tanulmányt találnom, melyek együtt tekintve is értelmet nyernének. Közös pontjaik: belső motiváció, játékos tanulás, hálózatos gondolkodás.
Tanulmány ismertetése
Először Gyarmathy Éva - Diák3.0 - A határtalan lehetőségek generációja - című tanulmányát olvastam (Elérhető itt: http://www.eltereader.hu/media/2015/07/Okt_inf_DNK_0714_READER.pdf.) Akik nem ebbe a virtuális világba születtek, azt gondolják, hogy a mostani generációk csak mások segítségével képesek elérni bármit is. Kooperáció, összedolgozás, team-munka. Korábban ez nem volt megvalósítható. Az iskolai rendszer is az eddig bevált, információt egy irányba közvetítő intézményként működött - és működik még a mai napig is. Ezért egyre nehezebb rohanó, virtuális világunkat az iskola szigorú rendjéhez igazítani.
A technológiai fejlődés magával hozta a játék iránti szenvedélyt. Tehát a motiváltságot gyakran játékok útján érik el az emberek. Ez már a fiatal felnőtt korosztályra is vonatkozik. Azonban, mint ahogy az a cikkben is megfogalmazódott: a játékosság csak akkor hatékony, ha belsőleg motivált. Ez akkor valósul meg, ha "az egyén sajátosságainak (mint érdeklődés, képesség) megfelelően tevékenykedhet, és ennek a tevékenységnek a kimenetelét, a sikert is maga határozhatja meg." (Gyarmathy É., 34.o.) Ez sajnos ellentétbe ütközik az iskolák beállítottságával, ugyanis a tevékenységek kimenetele, a siker mértéke, értékelése is a tanártól függ.
A mai iskolák nehezen tudnak alkalmazkodni a felnövekvő generációk információ-éhségéhez. Valójában maga az intézményrendszer, a stabil struktúra és a hagyomány az, ami összetartja még a diákokat. Ez az összetartás azonban egyre nehezebbé válik, ha nem haladunk a kor követelményeivel.
A szerző ír különböző hálózatokról, melyek segítik a tudás megszerzését. Először csak egy irányból érkezett temérdek információ áradat (web1.0). A jelenlegi (web2.0) rendszer lehetővé teszi az információk cseréjét, felhalmozását, a közös gondolkodást. Amire mi, leendő pedagógusok törekszünk, az a harmadik, web3.0 hálózat sajátosságait tükrözi: egyéni lehetőségek kihasználása, egyéni haladási tempó stb. Ez és sok más is egy álomképet tár elénk, ahol az információ bárhol, bármilyen mennyiségben, bármikor elérhetővé válik. Ez a hálózat most már kiépülőben van. Szerintem érdemes lenne megragadni a lehetőségeket és gondolkozni azon, hogy vajon ez a rendszer hogyan építhető be a mai oktatási kultúránkba? Az, ami most jellemzi iskoláinkat, nem tartható fenn változtatások nélkül sokáig.
A web3.0-ás gyerekek jövőbeli felvázolása nagyon hatásos és úgy érzem, egyre több fiatalra jellemző a cikkben felsorolt néhány tulajdonság. Gondolok itt a követezőkre: "A pillanatnak élnek", "Az életük állandó mobilitás", "Több időt töltenek online mint offline a társaikkal". Ezek a mai magyar tinédzser korosztályra szerintem jellemzőek. Azonban az, hogy "Több nyelvet beszélnek", "Társas készségeik érettek": ezekben szerintem van némi elmaradás. Különösen a nyelvtudásra utalok. Ez egy olyan pont, melyet egy magyar fiatal nehezen érvényesíthet és nehezen érhet el megfelelő gyakorlás és tapasztalat nélkül. Márpedig a hazai idegennyelv oktatás szerintem épp hogy nem a gyakorlásra épít. Természetesen szükséges egy, vagy két nyelvvizsga a továbbtanuláshoz, a diplomához, vagy egy-egy komolyabb cégnél, vállalatnál a perfekt nyelvhasználat. Azonban tapasztalataim szerint a diákok nagy része csak papíron tudja az adott idegen nyelvet. Remélem ez a tendencia változni fog az elkövetkezőkben.
A cikk hatására megerősödött az a véleményem, hogy az iskolát is olyan színtérré kell tenni, ahol a diákok örömmel, részben a saját érdeklődésük szerint, egyénre szabottan képesek szert tenni olyan tudásra, mely a számukra hasznos. Természetesen a kereteket megőrizve, egy biztos alapot adva. Ezt a közös munkákkal, a technológia kihasználásával, kooperációval és a lehetőségek kreatív kiaknázásával érhetjük el.
Digitális kompetencia
A megtekintett videó szintén kapcsolódik ehhez a témához. Rab Árpád előadását hallgattam meg, melyben szó esett a gamifikációról, az MOOC-rendszerről, a fizikai valóságtól való eltávolodásról és újfajta tudásszerzési modellekről.
A számos technikai vívmány közül a leggyorsabban a mobiltelefon terjedt el. Alig egy évtized alatt meghódította a világot. Ehhez képest a vasút térhódítása több, mint egy évszázadig tartott. Az okostelefonok ma már többre képesek egy átlagos számítógépnél. Ez hatalmas előrelépést jelentett az információ szerzés és tárolás szempontjából is. Egy kis tenyérnyi eszköz képes a világ bármely pontjáról információt adni nekünk az internet segítségével.
Ezért fogalmazódik meg a kérdés: mire való az emberi emlékezet, ha itt az okostelefon? Az előadó szerint "kiszervezzük a memóriánkat". Ezért sokan azt érzik, hogy felesleges megjegyezni adatokat, hiszen csak meg kell keresnünk a telefonon. Ez egy hatalmas probléma szerintem az oktatás terén. Miért tanítson akkor egy történelem tanár, ha azt bárki bárhonnan elérheti néhány érintéssel?
Véleményem szerint a problémakör nem csak a fentiekben merül ki. Mint az az előadásban is elhangzott: kezdünk a fizikai valóságtól eltávolodni. A virtuális terek "nyernek teret" életünkben. Teljesen más agyi tevékenység kapcsolódik a két világhoz.
A gamifikációt említette még az előadó. A játékkal motiválhatók az emberek, azonban az oktatásba ezt nem lehet beépíteni, mivel közben nem történik aktív tanulás. Nem történik hatékony ismeretszerzés. Ezt a cikk elemzésnél is említettem, hogy a játékkal történő motiválás csak akkor működik, ha az egyén megőrizheti szabad akaratát, gondolkodását, elképzeléseit. Amint egy szabályrendszerbe iktatjuk ezt, a belső motiváció gyengül. Ezért nehéz az iskolába integrálni ezt a fajta ismeretszerzési technikát. Inkább a képességfejlesztésben segít, mint a tudás átadásában.
A MOOC- rendszer tömeges tanítást takar, mely a világhálón bonyolódik. Számomra a sikeresség aránya nem meggyőző. Ahhoz képest, hogy mennyien indulnak el egy ilyen virtuális akadémián, nagyon kevés embernek sikerül megőrizni a belső késztetést a tanulásra (az eredményességi ráta csupán 10 %). Ugyanis ezek a rendszerek nem kötnek semmihez. Szabadon elvégezhetők. Pusztán akarat kérdése.
Felvetődik gyakran a probléma, hogy miért nem végezzük el a feladatainkat? Miért húzzuk, halasszuk őket? Miért érezzük magunkat gyengének ahhoz, hogy elkezdjünk egy könyvet olvasni? Az előadó szerint azért, mert nem érdekel minket. Ezzel nem értek egyet. Nekem az a véleményem, hogy sok esetben inkább a fáradtság, a kényelem és a lustaság győz. Érdekel minket valami, szeretnénk jobban informálódni, de annyira nincs kedvünk nekiállni. Velem gyakran előfordul, hogy a sok feladat közül nem tudom melyiket válasszam. Tudom, hogy érdemes lenne előre olvasnom valamit, de annyi mindennel kéne ugyan ezt csinálni. Nem tudom eldönteni, hogy melyiket kezdjem el. Ezért inkább nem kezdem el egyiket sem. Ezért érdemes időtervet készíteni.
A videó és a tanulmány rávilágított arra, hogy mennyi megoldatlan probléma áll előttünk, leendő tanárok előtt. Érdemes a fejlődő technikai eszközöket, az újfajta programokat integrálni az oktatás rendszerébe, ezáltal lépést tudunk tartani a diákok igényeivel az innováció, az új technológiák terén.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






